Josh Hutcherson még csak 13-14 éves volt, mikor ezt a filmet elkezdték forgatni. A történet két különc fiatalról szól, akiknek az iskolában egyáltalán nem megy a barátkozás, de mikor Leslie (AnnaSophia Robb) Jess (Josh Hutcherson) szomszédságába költözik, egymásra találnak és már senki se tudja egymástól elszakítani a két fiatalt. Mindent együtt csinálnak, és teremtenek egy olyan képzeletbeli világot, amit csak ők láthatnak, ők érthetnek meg. Ebben a képzeletbeli világban, amit Terabithiának neveztek el Ők az uralkodok és felveszik a kesztyűt a gonosz ellen.

A film történetileg mindenkit el tud ragadtatni és mindenkibe szerintem felmeríti az elmúlt gyermekkorát.  Miközben néztem én is a filmet, nekem is eszembe jutottak, hogy miket csináltunk gyermekként, mikor bunkert építettünk, mikor mi is elképzeltük, hogy ez egy másik világ, ahova a felnőttek nem tudnak bejutni. Teljesen más volt minden, de mégis valóságos.

De sajnos egy szörnyű tragédia miatt, mikor megduzzadt a patak az erdőben és Leslie át akart menni Terabithiába, szörnyű baleset érte, meghalt. Jess nem tudta hova tenni a dolgot, ismét nem volt senkije.

Egy ilyen gyereknek elég nehéz eljátszani a gyászoló ember szerepét, hiszen még nem nagyon tud semmit a világról, de ezzel a problémával is megküzdött Josh. Nagy ügyesen megbirkózott ezzel a feladattal is.

Számomra a film, tanulságos kis mesefilmnek is beállítható, plusz pont jár étre, hogy Josh Hutcherson benne az egyik főszereplő, ezért én 10/8 pontot adok rá. Mindenkinek csak ajánlani tudom.